Ebben a bejegyzésben a gázvédelem szó szerint értendő. Gondatlanság eredményeként nem csak a hegesztési varratok minősége válik kérdésessé, de a gáztömlők sérülésein keresztül elszivárgó gáz közvetlen veszteséget jelent, bizonyos gázok esetében életveszélyes, robbanásveszélyes helyzetet eredményezhet.
A csaknem 90 hegesztési eljárás között alig akad olyan, ahol ne használnának valamilyen formában ipari gázokat, az argontól a szén-dioxidig, különböző tisztaságokban, önmagukban vagy keverve. Némely eljárás mint a lánghegesztés csak gáz alkalmazásával jön létre, más esetekben a kiáramló gáz mozgási energiáját, vagy a varrat védelmére védőgázként, formálógázként használják.
A hegesztéshez alkalmazandó ipari gázokkal szemben támasztott követelményeket, az MSZ EN ISO 14175 szabvány rögzíti. A szabvány a Magyar Szabványügyi Testület honlapján érhető el.
A hegesztés helyéhez a gázt el kell juttatni, ami gyakran műhely körülmények között is nehézségekbe ütközik, de zöldmezős beruházásokon a legkülönfélébb bonyodalmakkal találja magát szemben a vállalkozó szellemű hegesztő.
Ilyen probléma amikor a munkaterületen lévők nem kellő gondossággal védik saját vagy kollégáik eszközeit. A következő képeken mindkettőre van példa. A földre dobott reduktor látványa legalább annyira fájó, mint az állványelemektől megsérülő illetve elzáródó tömlő.
A tömlő szerepe 4.6-os argon védőgáz biztosítása rozsdamentes (1.4301) csőcsatlakozások hegesztési varratainak gyökvédelméhez. A gondatlanság következménye többrétű. A tömlő esetleges sérülése miatti gázveszteség a vállalkozó költségeinek növekedését jelenti, a sérült tömlő javítása, cseréje szintén anyagi veszteséget jelent.
Nagyobb problémát jelent, ha a védőgáz nem jut el a hegesztési varrathoz, a gyök elégtelen gázvédelme pedig a hegesztési varrat hibáját eredményezi.