Hegesztési Biztonsági Szabályzat, a hegesztők biztonsága érdekében

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelettel lépett hatályba. Alkalmazása a hegesztők biztonsága érdekében fémek kötő- és felrakó hegesztő eljárásait, termikus vágását és darabolását, mindezek kézi- és gépesített változatait (a továbbiakban: hegesztés) alkalmazó gazdálkodó szervezetekre terjed ki, ahol a hegesztő tevékenységet szervezett munkavégzés keretében végzik.

A szabályzatot alkalmazni kell az egyéni és társas vállalkozásoknál, kutatóhelyek hegesztő laboratóriumaiban, az oktatási intézmények hegesztő tanműhelyeiben, a hegesztő képző-, képesítő és minősítő bázisokon a hegesztést ismertető bemutatóknál is. Mivel a szabályzat fémek ömlesztő hegesztését végző gazdasági társaságokra vonatkozik, ezért nem tartozik a szabályzat hatálya alá a műanyaghegesztés és az otthon végzett barkácshegesztés.

Az, hogy a barkácshegesztésre nem vonatkozik a Szabályzat, nem jelenti azt, hogy hegesztés közben nem kell betartani a biztonsági előírásokat. Az otthoni munkát ebben az esetben az különbözteti meg a munkahelyi munkavégzéstől, hogy a felelősség a hegesztést végzőt terheli és nincs a munkáltatóra nézve kötelező jellegű előírás. Azaz otthoni munkavégzés esetén is érdemes a keletkező füst, por vagy épp az égési sérülések ellen védekezni.

Nem tartozik továbbá a szabályzat hatálya alá a víz alatti hegesztés és a műszeriparban használatos kézi ellenállás-hegesztés. Ez a munkakörülmények jelentős különbségeire vezethető vissza.

Szabványok a hegesztők biztonsága érdekében a volfram.hu-n

  • MSZE 12804:2014 2. Hegesztés biztonsága. Gázhegesztő felszerelések és berendezések biztonságos kezelése
  • MSZE 12805:2014 Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek időszakos ellenőrzése és vizsgálata
  • MSZE 12806:2015 Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztés
  • MSZE 12807:2015 Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek létesítésének biztonsági szempontjai
  • MSZE 12808:2014 2. Hegesztés biztonsága. Biztonsági eszközök alkalmazása gázhegesztéshez és rokon eljárásaihoz
  • MSZE 12809:2014 2. Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakos biztonsági ellenőrzése és vizsgálata
  • MSZE 12810:2014 2. Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata
  • MSZE 12813:2014 2. Hegesztés biztonsága. Termithegesztés

Általános követelmények

A rendelet egyértelműen meghatározza a biztonsági követelmények betartásáért felelős személyek körét. Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a kémiai és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős. Egy hegesztő munkahelyen a Szabályzat előírásainak betartásáról pedig a munkáltatónak kell gondoskodnia.

Bizonyos esetekben, például veszélyes körülmények között, hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek -melyek meglétéért szintén a munkáltató felelős- tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. Figyelembe kell venni a környezeti hatásokat. Tartalmaznia kell a munkavégzés biztonságával, a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményekkel kapcsolatos előírásokat.

Fogalommeghatározások, hegeszthetőség

A hegeszthetőség egy, kizárólag a hegesztésre jellemző fogalom, amely három alapfeltételre épül. Ezek alapján egy hegesztési feladat megvalósíthatóságát az alkalmazott anyagok metallurgiai tulajdonságai, az elkészítendő szerkezet konstrukciós kialakítása és az alkalmazandó hegesztéstechnológia megfelelőségének szempontjából kell megállapítani.

hegeszthetőség HBSZ
Hegeszthetőség

A fűtés és szellőzés előírásai

A hegesztés nagy hőtermeléssel jár. Ez egyrészt a munkadarabot melegíti, másrészt közvetlenül a környezetet, de a munkadarab által átvett hőmennyiség is a későbbiekben a lehűlés következtében a környezetbe kerül, így gyakorlatilag az egész hőmennyiség a munkakörnyezetet fűti, ami kisebb légterű helyiségben jelentős felmelegedést okozhat.
A védőruházat és az egyéni védőeszközök tovább fokozzák a hegesztő munkavállaló túlmelegedését, ami először csak kellemetlen közérzetet okoz, majd a későbbiekben rosszullétet, ami a baleseti veszély fokozódásához vezet. Ha hűvös van, akkor a helyiséget fűteni kell, kinti munkák esetén hideg ellen védő egyéni védőeszközt kell biztosítani.


A hegesztési folyamat során a hegesztőanyagokból (hozaganyag, bevonatok, hegesztendő anyagok és gázhegesztésnél használt egyes gázok) az egészségre ártalmas gázok, gőzök és porok képződnek. Ezek emissziójának megítéléséhez figyelembe kell venni az adott anyagra vonatkozó Biztonsági Adatlapot. A hegesztési emisszió a munkakörnyezetet szennyezi és mérgező hatású, ezért gondoskodni kell a hegesztőmunkahelyek megfelelő szellőzéséről az ott lévő személyek és hegesztők biztonsága érdekében.
Kültéri munkák esetében általában elég a természetes szellőzés, de zárt helyiségben történő hegesztésnél csak levegőcserével már nem lehet biztosítani a megfelelő levegőtisztaságot, ilyenkor szükséges mesterséges szellőzésről (pl. helyi elszívás) gondoskodni. Az elszívó berendezés elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a hegesztő ne kerüljön az elszívás útjába. Előfordul, hogy a megfelelő levegőtisztaság helyi elszívással sem biztosítható, vagy csak már egészségtelen huzathatással, ilyenkor a hegesztő munkavállaló részére frisslevegős légzőkészüléket kell biztosítani. Erre általában ólom, horgany, króm vagy kadmium ötvözőt tartalmazó anyagok esetében kerül sor. Tipikus eset a régi míniumos alapozófestékkel bevont vashulladékok lángvágása, ilyenkor jelentős mennyiségű ólom kerülhet a levegőbe.
(LUMNICZKY ATTILA HEGESZTÉS MUNKAVÉDELME)