A Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1968-ban a Hegesztési feszültségek és alakváltozások című könyv, Ladislav Müncner, Oskár Izdinsky, Stanislav Ruza és Domanovszky Sándor munkája.
Főbb témakörök:
- Az alakváltozások és a feszültségek jelentősége;
- Alakváltozások;
- Feszültségek;
- Hegesztésből adódó zsugorodások, feszültségek és alakváltozások keletkezése és elhárítása az üzemi gyakorlatban;
- Hegesztési zsugorodások és az általuk keltett alakváltozások, hossz-, kereszt-, szögzsugorodás;
- Hegesztés sorrendje;
- Előfeszítés;
- Előhajlítás;
- Készülékezés;
- Hegesztési eljárás;
- Hegesztett szerkezetek egyengetése, hideg- és melegegyengetés;
- Hegesztett szerkezetek mérethelyességének biztosítása;
- Szerkezeti szempontok;
Előszó a magyar kiadáshoz
A magyar szakirodalomban egyre több könyv jelenik meg a korszerű hegesztésről. Az újabb könyvek a technológia, a tervezés és a méretezés széles tárgykörét foglalják össze, kevés hely jutott azonban eddig a hegesztés okozta feszültségek és alakváltozások problémáira.
A magyar és a csehszlovák műszaki irodalom területén létrehozott kölcsönös együttműködés keretében a Szlovák Műszaki Könyvkiadó (SVTL) és a Pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet (VŰS) munkatársai ajánlották ezt a három szerző által összeállított könyvet magyar nyelvű kiadásra.
A szlovák könyv jegyzetszerűen tárgyalja a kérdéseket, és egy szakmai továbbképző tanfolyami sorozat egyik tagja. A szerzők nagyrészt a legutóbb megjelent ilyen tárgyú szakkönyvek anyagát foglalták össze tömören, mintegy kivonatolva azokat.
Tárgyalják a hegesztésből származó belső feszültségek elméleti megfontolásait, okait és megjelenési formáit, majd az alakváltozásokkal foglalkoznak hasonló alapon.
Az irodalomban felsoroltuk ugyan az ezzel a témával is foglalkozó magyar könyveket, de inkább csak az ismeretek kiegészítése végett.
Magában a szövegben a magyar viszonyoknak megfelelően változtattunk egyes meghatározásokat, kifejezéseket és jelöléseket. Hogy azonban a mű teljes legyen és hogy a gyakorlati szempontokat jobban kidomborítsuk, egészen új fejezettel bővítettük ki a könyvet. Ebben az üzemi gyakorlatból szerzett tapasztalatai alapján összesűrítve adja át az olvasóknak e témakörről a legszükségesebb tudnivalókat.
Kibővítettük tehát az elméletet bőséges gyakorlati irányelvekkel és példákkal. Ezáltal a mű az első részében a szlovák szerzők ki vonatoló és ismertető munkáját a második részben önálló, és így új tartalommal megtöltött fejezettel tettük teljessé.
Ez a rész nemcsak az üzemben dolgozók, hanem a tervezők számára is hasznos ismereteket ad az elméleti és gyakorlati megfontolásokhoz.
A kiadó tervbe vette, hogy az e műben tárgyalt ismeretkört további elméleti és gyakorlati, valamint hazai vizsgálati és kísérleti eredmények és tapasztalatok alapján a magyar szerzők tollából önálló magyar műként is az érdeklődő szakemberek számára összefoglalva ki fogja adni. 1968.
A hegesztési feszültségek és alakváltozások jelentősége
A hegesztési alakváltozások és feszültségek a hegesztés során fellépő hevítési és lehűlési, hőtágulási és összehúzódási, képlékeny és rugalmas alakváltozási, valamint a metallurgiai folyamatok következményeiként jönnek létre.
Az alakváltozások a hegesztett szerkezetek gyártási és össze állítási munkáit nehezítik, a hegesztések kiegyengetése még költségtöbblettel is jár. A maradó alakváltozások csökkenthetik a s labilitást, a hegesztett kapcsolatokat túlterhelhetik vagy többletigénybe vételt okozhatnak. Az ábrán egy megvetemedett (meggörbült) rudat láthatunk, amely pl. tiszta húzáskor járulékos hajlítással van terhelve.

A képlékeny alakváltozások részben kimerítik az anyag képlékeny alakváltozási tartalékát, és csökken a hegesztett kötés szívóssága, esetleg benne repedések jelennek meg. A maradó hegesztési feszültségek befolyásolják a szerkezetek viselkedését fáradás szempontjából, háromtengelyű feszültség állapot esetén pedig korlátozzák a varrat alakváltozási képességét.
A maradó hegesztési feszültségek befolyásolják a hegesztett alkatrészek pontos megmunkálhatóságát és méretállandóságát, továbbá vegyileg agresszív közegben csökkentik egyes anyagok korrózióval szembeni ellenállását.
Már itt is hangsúlyoznunk kell, hogy hegesztéskor a hegesztési feszültségek következtében alakváltozások mindig keletkeznek, ezek elől a jelenségek elől gyakorlatilag kitérni nem lehet. Megfelelő hegesztési technika alkalmazásával az alakváltozásokat csökkenteni és a hegesztési feszültségek keletkezését befolyásolni lehet.

Szakkönyvismertetők az ÍVVILÁG – volfram.hu könyvespolcán.
